November 17-én, szombaton mutattuk be legújabb nagyszínpadi előadásunkat, a Bizáncot. Herczeg Ferenc színművét Bagó Bertalan állította színpadra. Cikkünkben elolvashatja a rendezővel készített interjúnkat, és videónkban megnézheti azt is, hogyan készült az előadás.


                                                             Bolyongás térben, időben, cselekményben

                                                                  Bagó Bertalan rendezővel beszélgettünk

bagobertalan


A Bizánc nem tartozik a leggyakrabban játszott magyar drámák közé. Szerinted mi lehet ennek az oka?
Már a darab születésének története is érdekes, hiszen Herczeg Ferenc – mint ahogyan emlékezéseiben is írja – először Mohácsról szeretett volna darabot írni, de valahogy túlságosan „ijesztő keserűség ömlött ki a tintatartójából”, így belefogott a Bizáncba. Megírta a darabot, majd tett mellé egy első és egy harmadik felvonást. A történet nem is annyira Bizáncról, mint inkább arról a korról szól, amelyben Herczeg Ferenc élt. Rendkívül ironikus, kemény, iszonyatos társadalomkritikával bíró darab a magatartásformákról, a hatalomról, a rendszer- és ideológiai váltásról. 1904-ben mutatták be a Bizáncot a Nemzeti Színházban, és érdekes módon megjósolta a monarchia szétesését. Eljátszották párszor a két világháború között is, majd Herczeg Ferencet különböző okok miatt „indexre tették”, ráfogtak mindenféle dolgot. Igazából nem nagyon mertek hozzányúlni, nem volt divatos. Ha mégis hozzányúltak, kevésszer érte meg a darab a bemutatót. De valahogy mindig benne volt a levegőben.

Mi az, ami számodra izgalmassá teszi a történetet?
Még az előző évad alatt meghívást kaptam, hogy rendezzek egy magyar klasszikust a Vörösmarty Színházban. Nem szerettem volna olyan darabot színre vinni, amelyet nagyon sokszor bemutattak már. Sok darabot elolvastam, végül a Bizáncra esett a választás. Ez egy örökérvényű történet arról, hogy hogyan tudnak az emberek alakoskodni bizonyosfajta változáskor, hogyan próbálnak meg minden áron előnyhöz jutni, minden erkölcsi és ideológiai határ nélkül átállni a másik oldalra. Elárulják egymást, csak azért, hogy pozícióba kerüljenek a következő hatalomban. Egy kórkép arról, hogy ármányokon keresztül szövődik az egész világ.

bizanc2 bizanc4


Úgy érzed, hogy – így, közel száz év után – elérkezett az az idő, amikor inkább az emberi történet kerülhet előtérbe?
Remélem, hogy most már elérkezett! Sokaknak van a véleménye Herczeg Ferencről, sokan hallottak már a Bizáncról, de nem tudják, hogy miről is szól. Azt gondolom, hogy egy olyan darabot mutatunk be, amit érdemes eljátszani, mert nagyon erősen szól valamiről – és kevés ilyen klasszikus mű van a magyar drámairodalomban. Ezen kívül meg nagyon jó szerepek vannak a darabban.

Szabad a rendezőt a koncepciójáról faggatni?
Szabad, mert nagyon egyszerű. Mindig érdekelt az ember természetének vizsgálata. Vereczkei Rita díszlet- és jelmeztervezővel olyan neutrális tereket hozunk létre, amelyekben mintegy mikroszkóp alá tesszük a színészt, a szerepet. Az emberek jellemtérképének és kapcsolatrendszerének vizsgálatáról szól az egész, és arról, hogy egy ilyen közegben hogyan lehet viselkedni. Kinagyítva természetesen, nem realista közegben. A játéktechnika viszont a realizmuson alapszik, de eléggé groteszk, a jelmezekben pedig kissé korhű. Az 1900-as évek stílusa a bizánci stílussal keveredik. A történet maga egy helyszínen játszódik, azaz teljesen működik a hely, idő és a cselekmény hármas egysége. Hogy ezt a teret meg tudjuk bontani, különböző térszerkezetekkel választottuk el a külső és belső időt. Olyan, mintha bolyonganánk egy palotában: mindig mellérendelem a díszletet az embernek. Mintha egy kamerával végigkövetnénk a főszereplőket. Körülöttük mozog a díszlet. Valahogy így használom a zenét is. Hangdíszletként. Dobri Dániel szerezte a zenét, és az ő zenekara játszik az előadásban: jelen vannak a térben, de valahogy mégis a díszlethez tartoznak. Aláfestik a hangulatot.

Vereczkei Ritával és Dobri Dániellel többször dolgoztál már. A stáb többi tagja is állandó alkotótársad?
Tucsni András dramaturggal szintén gyakran dolgozunk együtt. A Bizánc három felvonásából kettőt csináltunk, átgondoltuk, meghúztuk, de csak a tekervényes, retorika-szerű mondatokat tettük egyszerűbbé. Horváth Csabával viszont ez az első közös munkánk. Jó alkalom ez arra, hogy megismerjük egymás munkastílusát, hiszen mindketten részesei vagyunk a fehérvári társulat építésének, és mindkettőnknek ez az első előadása Fehérváron. A Bizáncban a táncosok, akik a díszleteket mozgatják, a léleknek egy kivetült részei lesznek. Bohóc-szerű lények, akik ezt az egész világot lecelebrálják. Ez bonyolultnak tűnik? Na, ennél sokkal egyszerűbb az egész! A szereplők élik az életüket, és a körülöttük lévő világ kinagyítja az érzést, a gondolatrendszert, amit ki akarunk fejezni.

 

A próbafolyamatot kamerával és mikrofonnal is végigkísérte Maczkó Csaba kollégánk. Az alábbi videóban megszólal Tucsni András dramaturg, Vereczkei Rita díszlet- és jelmeztervező, Horváth Csaba koreográfus, Dobri Dániel zeneszerző, Bagó Bertalan rendező, de maguk a szereplők is elmondják, kit alakítanak az előadásban.



330px-herczeg_ferenc_1897-23
"...Franz Herzog, amint Herczeg Ferenc néven belépett az irodalomba, szinte azonnal népszerűvé vált.
Sikere botránnyal kezdődött. Párbajban megölt egy embert, ezért néhány hónapra bezárták. A zárkában írta első regényét, beküldte egy pályázatra, és első díjat nyert. Hamarosan színpadi szerzőként is népszerű lesz, a magyar színpadok koronázatlan királya, majd csak a századforduló után kell megosztania ezt a rangot Molnár Ferenccel. Legjobb drámai művei a történelmi színjátékok: a Bizánc és az Ocskay brigadéros. De mégis akkor a legjobb író, amikor novellát vagy kifejezetten szerelmes tárgyú regényeket ír. Életének zavarai és sikerei, változatos szerelmi kalandok adtak élményeket a szerelem ismeretéhez. Bár igazi dicsősége a két világháború közti korra esik, eddigre már hanyatlik írói ereje és belekezd önéletrajzi köteteinek írásába. Ezek az emlékezések és vallomások (Emberek, urak és nagyurak, A várhegy, A gótikus ház) kitűnő dokumentumok egy korszakról, és érdekes megfigyelések egy értékes emberi lélek fejlődéséről, egy emberről, aki nagyobb lehetett volna, mint amilyen végül is lett. Önéletrajzát végül nem tudta befejezni, pedig hosszú életet élt. A felszabadulás után saját bevallása szerint már semmit sem értett a világból, de még kilenc évet élt teljes visszavonultságban. Kilencvenegy évesen halt meg."

Hegedűs Géza: Herczeg Ferenc (1863-1954)

A Bizánc című darabot 1904-ben írta Herczeg Ferenc. Még abban az évben bemutatta a Nemzeti Színház, a következő három évtizedben pedig hatszor újították fel az előadást. 2012-ben a Vörösmarty Színházban láthatja a nagyérdemű a Bizáncot, Hirtling István és Kubik Anna főszereplésével.
bizanc1 bizanc2

 

Az előadást Bagó Bertalan rendezte, a szereplők Vereczkei Rita jelmezeibe bújnak, a zeneszerző Dobri Dániel, a koreográfus Horváth Csaba. A Bizánc bemutatója november 17-én volt.

Megosztom