Hazugságok a Vörösmarty Színházban
|
Hargitai Iván rendezésében, Hirtling Istvánnal a főszerepben „A fösvény, avagy a hazugság iskolája” október 26-ától a Kozák András Stúdióban.
A Magyar Értelmező Szótár meghatározásában a fösvény nagyon elítélő szó olyan ember jellemzésére, aki mindenáron görcsösen ragaszkodik a javaihoz, senkinek nem ad belőlük. Hasonló jelentésű a fukar, szűkmarkú, smucig, garasoskodó, zsugori, zsebrák, szőrösszívű, kupori. Valószínűleg amikor a fenti definíciót összeállították, nem vették számításba Molière fösvényét, Harpagont, ugyanis az ő személye mindezen szinonimákat magába foglalja, mégis kevésnek tűnnek ezek a szavak ahhoz képest, mennyi árnyalata van a megnyilvánulásainak.
Harpagon olyan apa, akit nem érdekel sem a lánya, sem fia boldogsága, pedig mindkettő élete nagy lépésére készül: házasodni akarnak. Félnek ezt bejelenteni, de boldogságuk érdekében összeszedik a bátorságukat és apjuk elé állnak kérésükkel. Harpagon azonban megelőzi őket, elárulja nősülési szándékát. A gond az, hogy apa és fia egyazon lányba szerelmesek. Innentől kezdve szükség lesz kerítőasszonyra, hazugságokra, cselszövésekre, kétszínűségre, és ezek nem járnak következmények nélkül. Míg a fiatalokat az őszinte érzelmek, Harpagont a pénz, a vagyon vezérli, és megkeseríti a körülötte lévők minden percét. Félreértés félreértés hátán, mégis az igazi „tragédia” akkor következik be, mikor valaki ellopja Harpagon pénzes ládikáját. De ez az a pont, amikor deus ex machina módon megoldódik minden.
Harpagon tragikomikus személye a központi, mindig jelen lévő, a többiek csupán függvényei. A gyerekeit, a ház lakóit egy láthatatlan kötélen rángatja, míg az ő láthatatlan kötele és irányítója a pénz. A fösvénység tünetekkel jár, a szorongás, gyanakvás, vagyonféltés és elmagányosodás olyan mélységekbe sodorja, hogy az ember sokszor nem tudja eldönteni, hogy sírjon vagy kacagjon ezeken.
|
|
|
![]() |
„Ma is érvényes, teljesen hiteles történetet ad a kezünkbe és nem is törekedtünk arra, hogy mi modernizáljuk ezt a szövegkönyvet. Egy családregényt mesélünk el, egy végállapotot, ahová eljut egy család. Egy valószínűleg boldog indulás nagyon keserű végét látjuk.”