|
A 2004/2005-ös évadban a színház közönségének szavazatai alapján a város közgyűlése Xantus Barbarának ítélte oda a Pro Theatro Civitatis Albae Regalis (Fehérvár Színházáért) díjat, aki azt június 15-én ünnepélyes keretek között a Városházán vette át Warvasovszky Tihamér polgármestertől.
 Székesfehérvár közgyűlése 1999 márciusában Pro Theatro Civitas Albae Regalis (Fehérvár Színházáért) névvel díjat alapított a Vörösmarty Színház társulatának tagjai és a kiemelkedő teljesítményt nyújtó vendégművészek, írók, rendezők, valamint a produkciókat létrehozó alkotók – tervezők, koreográfusok, zeneszerzők – elismerésére, akiknek munkája nyomán Székesfehérvár színházi élete jelentős művészi értékkel gazdagodott. A színház közönségének szavazati alapján a díjat 1999-ben Földes Tamás, 2000-ben Závodszky Noémi, 2001-ben Kovács Zoltán, 2002-ben Váradi Eszter Sára, 2003-ban Brunner Márta, 2004-ben pedig Zakariás Éva vehette át a város polgármesterétől.
 A Chicagóban Bodnár Viviennel |
Xantus Barbara a középiskola után az ELTE bölcsészkarára jelentkezett magyar-francia szakra. Négy évet végzett el itt, közben minden évben megpróbálta a Színművészeti Főiskolát. A második körben azonban mindig kihullott. Feladta a próbálkozást, és jelentkezett a Gór-Nagy Mária Színitanodába. Meglepő módon ugyanebben az évben felvették a főiskolára is, ő mégis a GNM Színitanodát választotta: ennek a döntésnek köszönhette, hogy bekerült az akkor induló Família Kft. című tévésorozatba, ahol Szép Krisztát alakította sok-sok éven keresztül. A heti sorozat mellett rendszeresen szerepelt színpadon is, főleg musicalekben.
– Harmadik évadodat kezded a társulatnál, de a fehérvári közönség már régebbről ismer: olyan sikerdarabok főszerepét játszottad itt korábban, mint a Grease és a Hair.
 A Tündérlaki lányokban Matus Györggyel |
– Úgy érzem, megszerettek a fehérvári nézők, bár ebben az évadban keveset játszottunk a városban. Már nagyon várom, hogy visszatérjünk: szerintem a vándorlásból egy nagyon összeforrott, jó társaság, művészileg is sokkal jobb színészcsapat költözik vissza a felújított színházba. Most sok helyen játszhattunk, sok helyen próbálhattuk ki magunkat úgy, hogy nem a város kedvenceiként érkeztünk oda, de úgy távoztunk, ami nagyon nagy dolog. A sok utazás, az összezártság kovácsoló erőként hatott a társulatra. A család, a gyerekeim számára nehezen volt elviselhető az egész napos távollét, de ebben a vándorszínházi évadban mindnyájan vállaltuk ezt a kalandos életformát.
– A Tündérlaki lányok Boriskája és a Chicago Velma Kellyje után a Veszedelmes viszonyok Tourvelnéje volt a harmadik főszereped - ezt a következő évadban az új színházban is láthatja a közönség.
 Az Illatszertárban Kovács Zoltánnal |
– Azért én ide sorolnám az Illatszertár Rácz kisasszonyát is, amely egy csodálatos karakterszerep. Ezt nem kilóra mérik, mert ha úgy vesszük, akkor a Chicagóban is Roxie a főszereplő - az számít, hogy ezek mind csodálatos karakterek. Kisebbek, nagyobbak, de egyaránt gyönyörűek.
– A Francia szobalány és a Párizs, Piaf után a Veszedelmes viszonyokban ismét egy francia műben játszottál, ami azért is érdekes, mert amúgy is vonzódsz a francia kultúra iránt: az egyetemen is francia szakra jártál.
 A Veszedelmes viszonyokban Szakács Eszterrel |
– Valaha vizsgáztam ebből a regényből a francia tanszéken, és eredetiben olvastam - de azt nem tudtam, hogy a férjem ennyire kedveli ezt a darabot. Amikor megtudtam, hogy meg akarja rendezni, majdnem elájultam a gyönyörűségtől, mert nekem is nagy kedvencem. Aztán persze a próbák során kiderült, hogy mindenki olvasta a regényt, látták a belőle készült összes filmet, mindenkinek ott volt már a lelkében...
– Amikor vizsgáztál belőle, vágytál valamelyik szerepre?
 Szakál Attilával egy musicalesten |
– Nem, hiszen akkor még nem voltam színésznő: franciatanárnak készültem... 19 évesen egyszerűen gyönyörűség volt olvasni ezt a romantikus, furcsa, nagyon erotikus levélregényt. Utána ismertem meg a két filmet, Milos Forman és Stephen Frears alkotásait, most pedig én formálhattam meg azt az asszonyt, akiben a történet során talán a legnagyobb változás történik. Tourvelné az erkölcs biztonságából, egy férj mellől egy férfira ránézve nem a férfit, hanem a jó vagy rossz embert látja - aztán mégis azon kapja magát, hogy hatalmába keríti a szenvedély és beleszeret egy olyan férfiba, akibe az erkölcsei és az elvei alapján soha nem szerethetne bele. Azok számára, akik nem ismerik a történetet, nem lőném le a poént, de annyit el kell mondanom, hogy nagyon nagy ívű, nagyon szép szerep, és egy olyan Xantus Barbarából indul ki, ami nagyon mélyen bennem van.
– Most egy újabb főszerepre készülsz: A csodák városában a testvérpár komolyabbik tagját alakítod.
 A Házastársat adok-veszek című rádiójátékban Závodszky Noémivel |
– Ez egy nagyon izgalmas musical lesz, abból a szempontból is, hogy magyarországi ősbemutató lesz. Színes, látványos darab, jó a zenéje és kedves a története is. Az ohiói testvérpár, Eileen és Ruth New Yorkba költözik, hogy ott kezdjenek új életet. Nagyon szeretik egymást, de nagyon különböző egyéniségek: Eileen, akit Csizmadia Ildikó játszik, vagány, rámenős lány, a férfiak a lábai előtt hevernek - az általam alakított Ruth komolyabb, nehezebben kelti fel a férfiak figyelmét, ám többnyire ő segíti ki a bajból Eileen-t. Persze a történet végére mindketten megtalálják számításukat.
| L.M. |
| Fotó: Gulyás B., Lőrincz M. |
|
