Egy tragikus sorsú herceg árnyai
 |
A székesfehérvári nyári játékok sorában eddig soha nem látott műfajjal, a zenés árnyszínházzal nyitotta meg a Szabad Színház az első Koronázási Ünnepi Játékokat. A liliomos herceg című előadás október 29-én és 30-án újra látható a Pelikán Kamaraszínházban.
A Szabad Színház művészeinek célja az volt, hogy a magyar és idegen nyelvű közönség előtt is kevéssé ismert, tragikus sorsú Imre herceg történetét egy ősi, mesés, ám mára reneszánszát élő műfajban, az árnyjátékban mutassák be.
 |
A leginkább szomorújátékként, tragikomédiaként besorolható előadás stílusát tekintve meseszerű, zenés, tánc- és színházi elemekkel tűzdelt fekete-fehér „mímesjáték”. A történet hangvétele legendórikus, humoros, a „tréfa által is szeretni” stílusjellemzőkkel írható le. Szövegei hol költőiek, hol profánnak tetszők. Babits Mihály és Bella István versei mellett jól megfért egy-egy népének, vagy legenda-részlet. Ősi hatáselemekre építő, mégis újszerű szórakoztató program az egész család számára.
A Szabad Színház vezetője Nagy Judit:
|
|
„Régóta terveztünk már egy árnyszínházi produkciót, mert úgy gondolom, hogy ez egy olyan műfaj, ami a mai fiatalok előtt is talán megnyithat egy fórumot, vagy egy teret arra, hogy beszéljünk Szent Imréről, vagy akár Szent Istvánról is. Egy olyan műfajt próbáltunk keresni, ami a fiatalok, a gyerekek számára érdekessé teszi azt, hogy elmeséljük ezt a történetet. Ne hagyományos, színházi módon, hanem bábokkal, álcajátékkal, árnyjátékkal.”
Az idén 55 éves Szabad Színház olyan, mint egy nagy család. A szakmai tudás mellett a közösség és a szeretet az, ami összetartja.
„A szeretve tisztelni, a nevetve szeretni, ez a mi műfajunk. Merjünk kacagni, merjünk nevetni, merjünk vidámak lenni és úgy beszélni egy sokkal előbbi korban élt emberről, akit a katolikusok szentként tisztelnek, hogy az érdekes legyen a kor fiataljai számára. Azt gondolom, hogy ez sikerült.”
|
|
Rumi László, az árnyjáték rendezője a Koronázási Ünnepi Játékok történelmi felvonulásán még gólyalábakon kísérte a királyi családot, de estére egy különös és különleges történetet állított színpadra.
De vajon kicsoda a főszereplő, a Székesfehérváron ifjon eltemetett szent?
„Annyiféleképpen lehet az ő személyiségét értékelni, ahányan megpróbálják megközelíteni. Az a legnagyobb nehézség talán, hogy a történelmet ki írja, és úgy tűnik, hogy az egyház elég komolyan átalakította ezt a képet. De nem most, hanem annak idején, amikor a cölibátust mindenképpen be akarták vezetni, az 1100-as években. Akkor nagyon szükség volt egy olyan példaképre, akit a papok elé lehet állítani. Imre egy nagyon intelligens, rendkívül szenzibilis és hadvezéri képességekkel megáldott fiatalember volt, és nagyon vallásos érzületű. Tisztaság, becsületesség, intelligencia és szenzibilitás. Tulajdonképpen egy emberi nagyságról van szó.”
|
 |
Az árnyjátékot a Zombori Zenekar kíséri.
 |
„fényességes páncélt, ha magára fölvett
csodálta mindenki, hadvezérnek termett
lelkében oly tiszta, szívében oly bátor
erős várat örökölt Szent István királytól”
Ízelítő az előadásból: