alt

 

Radnay Csilla és Hirtling István főszereplésével mutattuk be szombaton a My Fair Lady című musicalt a Vörösmarty Színház nagyszínpadán.

 

Ovidius ír az Átváltozásokban Pygmalion legendájáról: a szobrász, elborzadván az asszonyok világi bűneitől, elefántcsontból faragott magának egy gyönyörű nőalakot. A szobor oly tökéletesen sikerült, hogy Pygmalion beleszeretett önnön alkotásába. Gyöngéd szavakat suttogott hozzá, gyöngyökkel ékesítette, testére ruhákat aggatott, miközben Vénuszhoz fohászkodott. Az istennő megkönyörült a szenvedőn, és életre keltette a szobrot: Galatea és Pygmalion nászából született Paphosz, ki a görög sziget nevét is adta.
 
alt
 
A legenda sok művészt megihletett: számos képzőművészeti alkotás őrzi alakjukat, de több költő és drámaíró is megörökítette a különös szerelmet. A legendás szobrász neve azonban George Bernard Shaw 1912-es drámájának címadójaként vált igazán ismertté. Az angol író a „teremtéstörténetet” egy nyelvtanár és egy virágáruslány találkozására ülteti át. Ezután indult hódító útjára Eliza Doolittle és Henry Higgins: Alan Jay Lerner nyelvtanár és Frederick Loewe zeneszerző musicalt írt Shaw drámájából, amely 1956-ban debütált a Broadwayon. A siker világraszóló: a virágáruslány és az elszánt nyelvtanár azóta is a földgolyó számtalan színházának állandó és ünnepelt vendége. A musicalbéli Eliza Doolittle 1966. február 11-én szólalt meg életében először magyarul. A Fővárosi Operettszínház Seregi László rendezésében mutatta be a My Fair Ladyt.
 
2014. február 15-én a Vörösmarty Színházba is megérkezett a My Fair Lady. Mi történik, ha találkozik egy rikácsoló virágáruslány és egy elszánt fonetikaprofesszor? Eredményes lesz az éjjel-nappal tartó nyelvlecke? Valóra válnak Eliza Doolittle álmai, és boltos kisasszony lehet egy virágüzletben? Vagy továbbra is a koldusstandon árulja majd az ibolyát? És mire tanítja meg a tanítvány a mestert?
 
Az előadást színházunk igazgatója, Szikora János rendezte. A jelmezeket Zeke Edit, a díszletet Csík György tervezte, a koreográfiát Zachár Lóránd jegyzi. A zenekart Kerényi Gábor vezényli. 
 
Eliza Doolittle szerepében Radnay Csilla lép színpadra. „Élvezetes végigjárni Eliza útját, mert egyik végletből a másikba vezet. Komoly metamorfózis. Virágáruslányból lesz úrinő: érdekes vizsgálgatni, hogyan épül fel egyik jellem, amelyből aztán egy teljesen más karakter születik. A köztes folyamat talán mind közül a legizgalmasabb. Nem csak arról van szó, hogy a lány szeretne szépen beszélni és boltos kisasszony lenni. Belép a képbe a megfelelési vágy, a szerelem, a tudatos törekvés arra, hogy levetkőzze koszlottságát” – vallja a színésznő.
 
alt
 
Henry Higgins fonetikaprofesszor szerepét Hirtling István játssza. „Az első pillanattól kezdve más Higgins viszonya Elizához, mint a többi tanítványához. A lány mélyen a szemébe néz, és azt mondja: Mutassa csak meg, hogy mit tud! Sokkal mélyebbről indul el valami, és ennek egyenes következménye, hogy sokkal messzebbre jut el. Az együtt töltött hat hónap férfi-nő küzdelemmé válik: húzzák, nyúzzák, vonzzák, cibálják egymást” – mondja Hirtling István.
Megosztom