Az Alba Regia Szimfonikus Zenekart a Zenekedvelők Egyesületének támogatásával és felkérésére Hermann László hegedűművész, zeneszerző, karmester alapította 1913-ban. Az ő nevéhez fűződik ugyanezen időben az intézményes zeneoktatás megteremtése is Székesfehérváron. Fricsay Ferenc katonakarmester szintén sokat tett a fúvós katonazenekar vonósokkal történő kibővítéséért. A zenekar több mint 90 éves fennállása alatt mindvégig a város zenei életének meghatározója volt.

A közönség minden időben igényt tartott zenekarára, függetlenül minden politikai irányzattól és gazdasági nehézségtől. Nemegyszer jótékony célokat szolgált, például hadifoglyok támogatásáért, hadiárvák megsegítéséért adott koncerteket. Kezdetben a zenekar fenntartásához a város kevés pénzzel járult hozzá, inkább a tehetős polgárok adományaiból működött.

zenenekar_35cm

A kezdeti évek lelkesedését semmi sem jellemzi jobban, mint a városba látogató hírességek névsora, így Hubay Jenő, Országh Tivadar, Szigeti József, Dohnányi Ernő vagy Pablo Casals. Sokan és sokat tettek a város együtteséért, minden karmester megpróbálta továbbfejleszteni úgy a művészi színvonalat, mint a működési feltételeket.

A háború okozta több évi szünet után 1950-ben indultak meg újra a zenekari hangversenyek.

Akkor Szekeres Kálmán, a zeneiskola újonnan kinevezett igazgatója kapott megbízást a zenekar irányítására. Őt Enge János, Borlóy Rudolf, Ella István, Antal Mátyás, Záborszky Kálmán, Sugár Miklós és Drahos Béla követte a karmesteri dobogón. Az együttes jelenleg használatos nevét Záborszky Kálmán adta a zenekarnak, mert korábbi nevüket külföldön sehogy sem bírták kiejteni és leírni.

Az utóbbi évtizedekben is sok neves karmesterrel, művésszel és kórussal dolgozott együtt a zenekar, akik mindig szívesen jöttek vissza újabb meghívásoknak eleget téve.

Így meg kell emlékezni Koródy András és Erdélyi Miklós karmesterekről, Kovács Dénes, Kocsis Albert hegedűművészről vagy Simándy József, Radnai György, Házy Erzsébet , Miklósa Erika operaénekesekről.

A zenekar emlékezetes hangversenyei közül érdemes kiemelni a frankfurti Alte Operben 1982-ben bemutatott Mozart: C-moll misét. 1983-ban a brémai Dómban játszották Brahms Német requiemjét, melyet az Északnémet Rádió is felvett. A hangversenyen a Dóm kórusa működött közre. A brémai bemutatót még négy előadás követte: Budapesten, Székesfehérváron, Sopronban és Bécsben.

1989-ben az együttes hatalmas ünneplésben részesült Aachenben, a városháza koronázótermében a német egyesítés idején adott hangversenyével.

alba regia 2

Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar 2003-ban Székesfehérvár város elismeréseként Fricsay-díjban részesült.

1979-től tartozik a Vörösmarty Színházhoz, 1993-tól működik hivatalosan is szimfonikus zenekarként.

Az együttes teljes operák és nagyszabású oratorikus művek mellett kortárs magyar zeneszerzők alkotásait is megszólaltatja, számos lemezfelvételt készített.

A zenekar munkáját 1999 óta Drahos Béla fuvolaművész és karmester irányítja, aki 8 évesen kezdett fuvolázni, tizenegy évesen játszott a Kaposvári Szimfonikus Zenekarban, egy év múlva pedig a helyi Csiky Gergely Színház első fuvolása lett. 1973-tól először a Magyar Állami Operaház első-, majd a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának szólófuvolistája volt, és még abban az évben megalapította a Magyar Rádió Fúvósötösét, amellyel 1979-ben elnyerte a Colmari Fúvósötös-verseny fődíját.

alba regia

Szólistaként, kamarazenészként és zenekari tagként a világ legrangosabb koncerttermeiben lépett fel, köztük a londoni Barbican Centre-ben, a New York-i Carnegie Hallban, a tokiói Suntory Hallban, a moszkvai Konzervatóriumban, a müncheni Hercules-Saalban, a berlini Filharmónia-teremben és a salzburgi Festspielhausban. Leonard Bernstein, Lovro von Matačić, Doráti Antal és Lamberto Gardelli irányítása alatt játszva karmesteri ambíciói egyre erősebbek lettek. 1991-ben ezért Bécsben beiratkozott Karl Österreicher mesterkurzusára, és a neves osztrák dirigens biztatására még abban az évben bemutatkozott a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén. Karmesteri pályafutása alatt Kobayasi Ken-Ichiro asszisztense is lehetett.  Azóta egyre többet vezényel, sok koncerten pedig egyszerre szerepel fuvolistaként és karmesterként.

Díjai:

- 1971. Concertino Praha 71 Nemzetközi zenei verseny – 1. díj
- 1972. Magyar Televízió Fuvolaversenyén 1. díj
- 1973. Pozsony – Unesco nagydíj
- 1985. Liszt-díj
- 1986. Az Év Művésze
- 1988. Bartók- Pásztory – díj
- 1994. Kaposvár Városért cím
- 1994. A Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje
- 2007. Magyar Fuvolás Társaság Doppler-díj
- 2007. Artisjus - díj

Vezetése alatt - magas zenei igényességének köszönhetően - országosan elismert együttessé vált a fehérvári zenekar. 2003-ban hatalmas sikerrel mutatkozott be Budapesten az új Nemzeti Színházban, 2004 tavaszán felkérést kapott a Magyar Rádiótól a Nemzeti Galériában „Hangverseny délidőben” címmel élő koncertközvetítésre, illetőleg minden évben meghívást kapnak a Művészetek Palotája koncertsorozatára.

Drahos Béla lemezfelvételei:

- Mozart összes fuvolaversenye (Hungaroton 1990)
- C.P.E. Bach szonátái (Naxos 1991)
- Vivaldi: Il Pastor fido Op. 10 (Naxos 1992)
- Haydn-szimfóniák (Naxos)
- Beethoven összes szimfóniája (Naxos 1997)

Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar felvételei:

- Verdi : Requiem (2002)
- Brahms: Német requiem
- DVD-n megjelent: Magyar Szimfonikus Körkép 2007. Művészetek Palotája Budapest (Petrovics Emil: Vörösmarty – nyitány Op. 41., Mozart: D-dúr fuvolaverseny K. 314., Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia op. 125)