alt

 

Közeleg a bemutató. Shakespeare klasszikusát, a Lear királyt Bagó Bertalan állítja színpadra, Cserhalmi Györggyel a főszerepben.

 

 

„Két dolog ösztönzött arra, hogy megrendezzem a Lear királyt, amely valójában összefügg. Egyrészt egy ilyen hatalmas műhöz kell egy megfelelő színészi csapat, erős személyiségekkel, amely most adott a Vörösmarty Színházban. Másrészt pedig: mindig érdekelt Shakespeare, több darabját megrendeztem már. A Lear király egy erős mű: a munkafolyamat és az előadás egyaránt meghatározó, összekovácsoló erővel bír a színház, a társulat életében” – vallja az előadás rendezője, Bagó Bertalan.

  alt

   
A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembenálló gonosz és a jó kozmikussá felnagyított harcában felsejlik a remény: „A világot az menti meg újra és újra, hogy a gonoszak nem tudják megrontani a jókat.” (Cs. Szabó László)

De vajon időben észreveszi a két apa, hogy ki gonosz és ki jó?

Lear király szerepében Cserhalmi György lép színpadra. Lányait Földes Eszter, Radnay Csilla és Varga Gabriella alakítja.

„Úgy érzem, hogy Lear három lánya azonos. Egy testből, egy vérből valók. Minden bizonnyal Cordelia azért kedvesebb Learnek, mert ő a legkisebb. Ám nem lehet külön mérni őket. Mint ahogy gonoszság nélkül a jóság sem mérhető. Kell az arány, a viszonyítási alap. Elég volt egyszer szétosztani az országot… A lányaim egyetlen nagy gubancként marcangolnak. Egyesek erre, mások arra mennek. Végül mind megöl…”
(A Cserhalmi Györggyel készült teljes interjút a Pesti Műsor novemberi számában olvashatják.)

 

alt


Gloster grófot Gáspár Sándor, fiait – a „törvényes” Edgart és „fattyú” Edmundot – Krisztik Csaba és Makranczi Zalán személyesítik meg.

„Hiszékeny apa, jóhiszemű báty, kitől a rossz szándék oly távol áll, hogy nem gyanakszik. Meglovagolom ostoba tisztességét. Kész az ügy. Ha nem öröklök, hát szerzek magam: minden út helyes, ha hasznomra van.”

 

alt