Ma hallgatta meg a Vörösmarty Színház társulata az igazgatójelölteket: mint korábban beszámoltunk róla, az önkormányzat által decemberben kiírt pályázatra nyolcan jelentkeztek.

A maratoni, több mint ötórás társulati ülés előtt Percze Ilona, a Közművelődési Iroda munkatársa tájékoztatta a társulatot arról, hogy a meghallgatás után lezajlott titkos szavazás csak javaslat a Kulturális és Turisztikai Bizottság számára: a bizottság a február 7-ei ülésen fogalmazza meg előterjesztését arról, hogy melyik jelölt megválasztását javasolják a város képviselőtestületének, a közgyűlés pedig várhatóan február 14-én dönt az öt esztendőre kinevezendő igazgató személyéről.

Kattintson rá a nagyításhoz Márton András
Elsőként Márton András színművész-rendező állt a társulat elé, aki a „Városi színház világszínvonalon” címet viselő pályázata legfontosabb elemének azt tartja, hogy olyan társulat-centrikus színház jöjjön létre, amely a világon bárhol megállja a helyét. Kölcsönös együttműködést tervez a Radnóti Színházzal, amelynek keretében évadonként olyan közös produkciók születnének, amelyeket mindkét színházban játszanának, így a fehérvári teátrum nagyobb ismertséget szerezne a fővárosban is. Szeretné a színházat minél több fesztiválra eljuttatni, és Fehérvár kulturális életét is több társművészeti eseménnyel kívánja gazdagítani, az épületet pedig még jobban megnyitná a közönség előtt, például a színésztársalgót is városi étteremmé alakítaná át. A társulat bővítését Marton László végzős osztályának leszerződtetésével képzeli el, és némi „vérfrissítést” végrehajtana a jelenlegi csapatban is. A színházat egyedül, művészeti vezető nélkül irányítaná, állandó rendezőket alkalmazna, vendégrendezőket pedig külföldről is hívna. Az Alba Regia Szimfonikusokkal „vadállati tervei” vannak: a jelenleginél sokkal jobban bevonná őket a színházi munkába, és több közös produkció, például oratórikus művek bemutatását is tervezi.

Kattintson rá a nagyításhoz Kárpáti Norbert
Kárpáti Norbert színművész is városi kulturális központként képzeli el a Vörösmarty Színházat. Vendégművészek nélküli, olcsóbb színházat működtetne, amelyben évadonként öt nagyszínházi és három kamaraszínházi bemutató lenne. A nyári színházi bemutatók mellett augusztusban a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz hasonló nemzetközi színházi fesztivált rendezne. Fontosnak nevezte minél több fiatal néző megnyerését, amelyhez beavatószínházat is létrehozna, és szoros együttműködést képzel el a Fehérvár Televízióval: a kifutó darabokat a tévé is közvetítené. A színház bevételeit terembérlettel növelné: konferenciákra, társasági eseményekre adná bérbe a nagytermet, és újratárgyalná a szponzori szerződéseket. A színészlakások megvételét is fontos célként jelölte meg, miként a szimfonikus zenekar jogi státuszának rendezését is. A színházat egy ügyvezető igazgatóval közösen irányítaná, a produkciókat állandó rendezők állítanák színpadra, a társulat ütőképességét pedig folyamatos képzés biztosítaná.

Kattintson rá a nagyításhoz Kuna Károly
Kuna Károly színművész előadásközpontú színházat képzelt el: nem a nagyüzemi „darabtermelést”, hanem a művészi munkát helyezné előtérbe - mindent a színpadon zajló produkciónak rendelne alá. A színházat egy csapat élén irányítaná: gazdasági- és marketingvezetőt is hozna magával, és négy állandó rendezővel dolgozna, akik „vetésforgóban”, egy-egy évadra lennének művészeti vezetők. Új műfajokat (balett, mozgásszínház) honosítana meg a teátrumban, amely több művészeti ágat összefogva a régió kulturális központjává válhatna. Kabaré- és szatíra-színházat is tervez, a kamaraszínházban pedig elsősorban kortárs szerzők darabjait vinné színre.

Vasvári Csaba színművész elöljáróban leszögezte: „Pályázatot azért ír az ember, mert akar valamit”, ő pedig egy színészközpontú színházat akar megvalósítani. Szűcs Gábor művészeti vezetővel közösen a nagyszínházban egy vegyes műfajú népszínházi műsortervet képzelt el, „plakátokon is jól mutató”, népszerű és ismert darabokkal. A kamaraszínházban és a stúdióban kortárs, aktuális kérdéseket is feszegető darabokat tűzne műsorra. Költséges produkciók, például musicalek színpadra állításához kicsinek találja a teátrum nézőterét, és némi profiltisztítást is szükségesnek tart - ennek részleteiről még kérdésre sem árult el bővebbet. A társulatot több előadás megtekintése után fiatal, jól terhelhető csapatnak találta, bár egyes szerepkörökben hiányt, másokban pedig többletet lát.
(Vasvári Csabáról saját kérésére nem készítettünk fotót)

Kattintson rá a nagyításhoz Miklós Tibor
Miklós Tibor a korábban meghallgatott jelöltekhez hasonlóan hangsúlyozta, hogy egy város színháza nem lehet egyműfajú: a nagyszínházba népszínházi reperotárt tervez, a Pelikán Kamaraszínházban pedig megrendezné az új magyar művek téli fesztiválját. A színházat egy csapat (Kocsák Tibor zeneszerző, Hídvégi Miklós rendező és Fincza Erika koreográfus) élén irányítaná, és állandó rendezőkkel dolgozna. Fontos dolognak tartja a szimfonikus zenekar sorsának rendezését: szerinte méltatlan körülmények között próbál és dolgozik az ötven fős együttes. Bővebb részleteket nem árult el a pályázatából: a rendelkezésére álló fél órát inkább a színházi szerzői és színházvezetői múltjának szentelte.

Kattintson rá a nagyításhoz Vas-Zoltán Iván
Vas-Zoltán Iván rendező vidéki művészeti műhelyt hozna létre a szerinte igen jól menő színházban, amelynek minden vívmányát megtartaná. Mint mondta, nem az épületet pályázta meg, hanem azt a remek intézményt, amellyé a Vörösmarty Színház az elmúlt években fejlődött. Fontosnak nevezte az ifjúság színházra nevelését, ezért a Pelikán Kamaraszínházban ifjúsági repertoárszínházat hozna létre, emellett beavatószínházi előadásokat is tervez, a szimfonikus zenekart pedig jobban bevonná a színházi produkciókba.

Kattintson rá a nagyításhoz Szurdi Miklós
Szurdi Miklós, a teátrum jelenlegi igazgatója nem készült hosszas beszéddel: mint mondta, semmi olyan új gondolattal nem tudott előállni, amit ne mondott volna el a korábbi társulati üléseken vagy akár a büfében. Inkább egy saját költésű versét olvasta fel a társulatnak, majd néhány számadatot említett meg. Az elmúlt négy és fél évben, mióta ő vezeti a színházat, harminc gyerek született és húsz házasság köttetett a csapatban, ami talán jelzi, hogy jó társulattá álltak össze. Ötven új produkciót mutattak be, megduplázódott a bérletes nézők száma és megháromszorozódott az ifjúsági nézőszám. 95 százalék fölé nőtt a látogatottság, miközben másfél évig vándorszínházként működött a társulat, hiszen a négy és fél évbe belefért a régi színház lebontása és az új felépítése. A következőkre nem tud mást ígérni, mint az eddigi munka folytatását - sok munkát, mert a produkciókon is látszik a befektetett munka.

Kattintson rá a nagyításhoz Csutka István
Csutka István rendező Rátóti Zoltán színművésszel közösen vezetné a színházat: a pályázatot is mindketten ellátták kézjegyükkel, és a meghallgatáson is együtt jelentek meg. Városi színházként ők is népszínházi profilt képzeltek el a nagyszínházban, a kamaratermekben pedig nagy teret hagynának a műhelymunkának, a kortárs magyar drámáknak és színészek saját kezdeményezéseinek. Fontos dolognak tartják az egészen fiatal nézők megnyerését, ezért gyerekbérleteket is bevezetnének, több nagyszínházi gyerekdarabbal. Állandó rendezőkkel (például Rudolf Péterrel, Dunai Tamással) dolgoznának, dramaturgként pedig gyakornokokat is alkalmaznának az egyetemről frissen kikerülők közül. Pályázatukban a társulat mellett külön foglalkoztak a tánckarral és a zenekarral is: a szimfonikusokat ők is jobban bevonnák a színházi produkciókba, a tánckar pedig a Nemzeti Táncszínházzal kooperálva több lehetőséget kapna. Csutka István színházmenedzserként szeretné elérni, hogy több pénzhez jusson a teátrum: a debreceni színház élén szerzett gyakorlatot itt szeretné kamatoztatni. Hangsúlyozta, hogy ő egyetlen, művészileg megalapozott elképzelésre sem szeretné azt mondani, hogy nincs rá pénz.

A jelöltek meghallgatása után lezajlott titkos szavazáson a társulat tagjai rangsorolták a pályázókat: három jelöltet sorolhattak első, második és harmadik helyre, és ezekből a helyezésekből számították ki a pontokat (az első helyezésért 5, a másodikért 3, a harmadikért 1 pontot kaptak a jelöltek). Szurdi Miklóst 53-an jelölték első helyre, négyen másodikra és nyolcan harmadikra, így 285 ponttal végzett az első helyen: a társulat az ő megválasztását javasolja az önkormányzatnak. Csutka Istvánt 28-an jelölték első helyre, 32-en másodikra és 12-en harmadikra, így 248 ponttal a második helyen végzett. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Márton András állhatott fel 125 ponttal: őt öten jelölték első helyre, 23-an másodikra és 31-en harmadikra.
L. M.
Megosztom